Csak az az egy nem...

(Segíts éj,
hogy némán bóklásszunk
álmaim kedvesbús viharában.
Ölelj éj,
ringató dallal csitíts,
fogd a kezem.)

Messzire szállnak a szürkés árnyak
az éjjeli csendben.
Jönnek a képek, a szépek,
az ének zeng a szavakból.

Bolydul a lélek.

Harsog a harsány dallamfoszlány,
s rebben az éjben
sok szép álom,
csak pont az nem,
melyre ma várok.